A válogatás során több szempontot kell figyelembe venni.
Könyvtári adatbázisok esetén ritkábban merül fel a hitelesség kérdése, de látni kell, hogy egy országos szakkönyvtárnak feladata a számbavétel is. A nyomtatásban való megjelenés, pedig önmagában nem jelent a minőséget és a hitelességet. Ezt az értékelést a keresőnek, a felhasználónak kell elvégeznie. Ehhez ötletek:
- Alkotók:
- Nézzük meg, hogy a szerzők milyen más műveket publikáltak még a szaksajtóban. Publikált-e? Milyen találatokat kapunk, ha szerzőként keressük őket? Persze attól, hogy nincs sok publikációja, még lehet nagyon színvonalas szerző.
- Milyen internetes oldalakon találjuk meg a tevékenységét? Mit tudunk meg a munkahelyéről?
- Kiadó:
- A kiadók között vannak ismert, nagy kiadók, amelyekről azonnal tudjuk, hogy kiadványaik magas minőséget képviselnek (pl. Akadémiai Kiadó, Gondolat stb.)
- Vannak ismeretlen, furcsa nevű kiadók is. Ilyenkor érdemes utánanézni, hogy ezeknek milyen kiadványaik vannak, azok milyen minőségűek. Sajnos a pedagógia területén is jelennek meg olyan kiadványok, amelyek silány minőségűek, tartalmuk sem mindig megbízható. A könyvtár nem minősíthet, ezt a döntést a keresőnek kell meghoznia. Természetesen segítjük olvasóinkat a megfontolt döntésben.
- Intézmények is lehetnek kiadók (egyetemek, kutatóintézetek, minisztériumok stb.) Az ő kiadványaik várhatóan megbízhatóak.
- Dokumentumtípus
- online vagy offline
- a legtöbb könyvtárban csak a könyvek kölcsönözhetők
- a terjedelmet is meghatározza
- bizonyos célú dokumentumok a pedagógia területén csak könyvként jelennek meg, pl.: feladatgyűjtemény, tankönyv,
- az átfogó, összefoglaló művek is önálló művek, nem tanulmányok.
- Folyóirat:
- A pedagógiai sajtó sokrétű. A szakterületen való tájékozottsághoz hozzátartozik, hogy el tudjuk különíteni a tudományos, a módszertani lapokat és a szakmai közéleti lapokat. A folyóirat jellege meghatározza, hogy a benne megjelent írások többsége milyen célra használható.
- Terjedelem:
- A szaksajtóban számos beszámoló, könyvismertetés, rövid híradás jelenik meg, melyek a bibliográfiai számbavételnek részei. Ezek egyes témáknak, mint például az iskolatörténetnek fontos forrásai lehetnek, de egy pedagógiai/tudományos probléma megértéséhez ritkábban járulnak hozzá. (Kivéve, ha a tudományos probléma a szaksajtó elemzése vagy a hírjellegű írásokban megjelenő narratívák.)
- Hivatkozási apparátus
- Egy publikáció jellegéről, minőségéről tájékoztat az is, van-e irodalomjegyzéke. Ennek megléte és terjedelem az OPKM adatbázisában a mű rekordjának Megjegyzés adatmezőjében látható.
Ha nem szakirodalmi adatbázisban keresünk, akkor további szempontokat is meg kell vizsgálni:
- Mi az oldal célja? Reklám, oktatás, érdekképviselet, hivatalos tájékoztatás
- Hol érhető el?
- Kinek a honlapján? Pl.: Kutatóintézet, közgyűjtemény, felsőoktatási intézmény, iskola, üzleti vállalkozás, személyes blog
- Bizonyítékok
- Legszakmaibb formája: a felhasznált irodalomjegyzék, mely nemcsak önmagában áll, hanem szövegközi hivatkozásokkal valóban bizonyítja a megadott adatokat, állításokat.