Hivatkozási stílusok, bibliográfiai hivatkozás
A publikációs stílus része a hivatkozási stílus, mely a bibliográfiai hivatkozás során alkalmazott formai szabályokat, vagyis az irodalomjegyzék összeállítására és a hivatkozások szöveg közbeni elhelyezési módját határozzák meg. Konkrétabban:
- az irodalomjegyzék
- adattartalmát (milyen bibliográfiai adatok),
- adatsorrendjét (melyiket hova írjuk),
- központozását, jelöléseit (mikor milyen jellel választunk el, mit hogyan rövidítünk),
- a szöveg közbeni hivatkozások:
- helyét (szövegben, jegyzetben),
- jelölését (számok, rövidítések, dőlt betűk),
- adattartalmát (minden vagy csak bizonyos adatok).
A hivatkozási stílusok a publikációs stílusok nagy számából következően szintén nagyon sokfélék lehetnek. A több száz, sőt ezer stílus között két fő csoportot lehet megkülönböztetni azok adatsorrendjében, és abból következő logikájában:
- név-cím adatsorrendű jegyzékes, melyhez a szöveg közben láb- vagy végjegyzetek kapcsolódnak,
- név-év adatsorrendű jegyzékes, melyben a szöveg közben a hivatkozások rövidítései kapcsolódnak.
Magyarországon a nemzetközi trendeket követve a pedagógia területén is az elmúlt évtizedekben elterjedtebbé vált a név-év adatsorrend, kifejezetten az APA stílus magyarosított változatai. Mint ahogyan a publikációs stílus alfejezetben láthattuk a legtöbb magyar lap és egyetem kifejezetten a Magyar Pedagógia c. folyóiratban megadottakat követi.
A hivatkozási stílusok ismerete fontos egyrészről az alkotóknak, de a használóknak, olvasóknak is szükséges ismerniük. Az alkotóknak azért, hogy meg tudjanak felelni a tudományosság és a kiadók elvárásainak, az olvasóknak pedig azért, hogy értsék a szöveget., Az, aki nem érti a hivatkozások logikáját a szövegben, az nem értheti meg a szöveget teljességében, hiszen ahhoz hozzátartoznak az utalások, bizonyítékok is. Mivel a különböző kiadók és az általunk olvasott különböző források különböző hivatkozási stílusokat alkalmazhatnak, szükséges többet is ismernünk.