Bevezetés
A hatékony tájékozódásban/tájékoztatásban elengedhetetlen, hogy ismerjük témánk tudományterületének jellemzőit, struktúráját, információs intézményrendszerét. Ezzel együtt tudjuk a forrásokat célunknak megfelelően használni. A források ismerete három részterületből tevődik össze:
- általános forrásismeret,
- a szakterület kézikönyveinek ismerete,
- a szakterület speciális forrástípusainak ismerete.
- Az információforrásokkal kapcsolatban szükségünk van egy általánosabb ismeretre a tudományterületektől független általánosan elterjedt kézikönyv- és egyéb forrástípusokról. Például ismernünk kell a lexikonok és a folyóiratcikkek funkciójának, használatának alapjait. Ezzel jelen kézikönyvünkben nem foglalkozunk.
- Mégis külön fejezetekben mutatjuk be ezen forrástípusokat, azoknak is a pedagógia területén legfontosabb konkrét forrásait annak érdekében, hogy a tájékozódni/tájékoztatni kívánó átlássa lehetőségeit, megismerje azon források használatának előnyeit, korlátait és minél gyorsabban megtalálja azt.
- A pedagógiai területén (is) van néhány más területre nem jellemző adattípus, forrástípus, melyeket a hatékony tájékozódáshoz/tájékoztatáshoz ismerni szükséges. Ilyenek például:
- iskolai tanulmányi eredmények,
- iskolai anyakönyvek,
- intézményi működési dokumentumok,
- tantervek
A forrásokat a minél hatékonyabb használat érdekében a következőképpen mutatjuk be, az egyes forrásokról az alábbiakat közöljük:
- bibliográfiai azonosító adatait,
- online elérhetőségét, ha van,
- OPKM-es elérhetőségét (katalógus rekordját és raktári számát),
- tartalmi leírását,
- tanácsokat a használatához (pl.: felépítés, tájékoztató apparátus)
- borító/képernyőkép.
A források ismerete viszont nemcsak azok típusai mentén szükséges, hanem látni kell tematikai kapcsolódási pontjaikat is. A gyakorlatban nem általában keresünk egy kézikönyvtípust, hanem egy témához keresünk megfelelő forrástípusokat. Kézikönyvünk több gyakori témában ehhez is segítséget nyújt.