Hazai általános pedagógiai lexikonok
“Az egyes nemzeti szaklexikonok tényanyaga tehát minden más szaktudományos munkánál koncentráltabban tükrözi az adott szaktudomány korabeli fejlettségét, annak reflexiós, illetve recepciós szintjét” (Németh, 1998, 208.) Területünk első szaklexikonát 1836-ban állították össze francia nyelven. Az első német 1847-es, az első angol nyelvű 1876-os megjelenésű. Magyarországon az első, de félbemaradt kísérlet 1873-ban készült, végül az első 1883-ban jelent meg. (Németh, 1998)
Molnár Aladár: Néptanítók ismerettára. Pest,Athenaeum. 1873. 456 p.
Az első magyar pedagógiai lexikon, félbemaradt, csak az Abc-Czuczor szócikkei készültek el. Címszavai részletesek, tartalmasak, esetenként tanulmányszerűek. A címszavak szerzői a korszak neves pedagógiai szakemberei: Ballagi Károly, Bárány Ignác, Gyertyánffy István, Gönczy Pál, Imre Sándor. (X104.668,139.006/1:1-2)
Verédy Károly: Paedagogiai encyklopaedia különös tekintettel a népoktatás állapotára. A neveléstudomány szótára, melyben az általános és részletes paedagogika, didaktika és methodika, a statisztika, lélek-, erkölcs- és gondolkodástan, valamint az irodalom, művelődés és paedadogiai történelem főbb részletei betürendbe foglalvák. Segédkönyv tanítók, nevelők, szülők és iskolai elöljárók számára., Bp. Athenaeum,1886. 960 p. (OPKM) (ADT)
Elsősorban a népoktatás kérdéskörével foglalkozik. A lexikon címlapján megfogalmazza célját, tartalmát:
Az elemi népoktatás enciklopédiája. 1-3. Szerk. Kőrösi Henrik, Szabó László. Bp. Franklin, 1911-1915. 1447 p.
Eötvös korszak modernizációs tevékenységét, a szakma hazai professzionalizálódását tükrözi. (Németh, 1998) összefoglalja "mindazt a pedagógiai és iskolaigazgatási ismeretet, melyre egy modem magyar néptanítónak szüksége van." Az Eötvös József nevéhez fűződő népoktatási rendszer reformja nyomán 1870 és 1910 között megkétszereződött az iskolába járók száma. A néptanítók száma az 1910-es években 30-40 000 főre tehető. Jelentős részük olyan településen él és dolgozik, ahol nem áll rendelkezésére számottevő könyvtár, pedagógiai gyűjtemény. A Kőrösi Henrik szerkesztette három kötetes enciklopédia a néptanítóknak kíván segítséget nyújtani az önművelésben, szakmai ismeretszerzésben. Jellemzően gyakorlatközeli, korszerű ismereteket közvetít a gyakorló tanítók számára. Szemléletmódjában erőteljesen érvényesül a kor modern pedagógiai-pszichológiai irányzata, a gyermektanulmányozás. Hazai neveléstörténeti része viszonylag kevéssé hangsúlyos, de részletes áttekintést nyújt az angol, francia, amerikai népoktatásról. Szerkesztésében igényes, gazdagon illusztrált, a hazai népoktatás szinte valamennyi tartalmi és szervezeti kérdését feldolgozza.
Pedagógiai lexikon 1-2. Szerk. Fináczy Ernő, Kornis Gyula, Kemény Ferenc. Bp., Révai, 1933-36. 1986 p.
A lexikon a Magyar Pedagógiai Társaság megbízásából készült. A szócikk 200 szerzője a minőség garanciája: egyetemi és főiskolai tanárok, vezető minisztériumi tisztviselők és kiemelkedő gyakorló pedagógusok. Szemléletét a harmincas évek német kultúrpedagógiájának és jeles képviselőjének, Eduard Spranger hatása jellemzi. A mű tudományos igényű, szakszerű, de szerkezetéből hiányzik az egységesség és összhang. Egyes szócikkek tanulmány terjedelműek. A szócikkek végén a további tájékozódást segítő szakirodalmi utalások találhatók.
A 20. sz. elejének egyik jelentős erdélyi tanítójaként elemi iskolai tanítói módszertani kérdésekkel, a számolástanítás elméletével foglalkozott, több népszerű ismeretterjesztő előadást tartott, tankönyveket, egyéb módszertani segédkönyveket írt és szerkesztett. Az általa írt és összeállított Magyar tanítók lexikona a korszakban nem tudományos igényű, de hiánypótló munka.
Nagy Sándor (főszerk., 1976-79): Pedagógiai lexikon, I-IV., Bp., Akadémiai, 2013 p.
A hetvenes évek végén, az Akadémiai kiadó gondozásában jelent meg. Az egyes szócikkek szerzői nem ismertek, a szerkesztőbizottság közösségi munka eredményének tekinti. Szemléletére a kor politikai, ideológiai hatása jellemző, meghatározza a címszavak kiválasztását, terjedelmét és tartalmát. Tudományos értékét rontja a tényközlés szegényessége, az esetleges forrásfeltüntetés. Közel 8000 szócikket tartalmaz. Részletes kitekintést ad a pedagógia nemzetközi eredményeiről, az egyes országok oktatásügyéről.
Pedagógiai lexikon, I-III.. Szerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Bp. Keraban, 1997.2025 p.
A rendszerváltást követő pluralista pedagógiai szemlélet jellemzi, szakít a neveléstudomány pártállami ideológiai meghatározottságával, a neveléstudományt modern társadalomtudományként határozza meg. Korszerű neveléstudományi alapokon áll, szerzői a nevelési célok, értékek, tartalmak és módszerek pluralizmusát, a kutatás szabadságát, a különböző kutatási módszerek egyenértékűségét vallják. A lexikon szerkesztésében és a témakörök arányaiban is ez a szemlélet tükröződik. A szócikkek néhány soros definíciótól az enciklopédikus kifejtésig terjednek. Új területként jelenik meg többek között a pedagógiai kutatásmódszertan, pedagógiai technológiák, oktatás-gazdaságtan, iskolafejlesztés, kisebbségek nevelése. A lexikon értékét és használhatóságát növeli, hogy az egyes szócikkek szerzői ismeretek és irodalomjegyzéket tartalmaznak.