Kézikönyvek
Minden korszaknak megvannak a maga meghatározó szerzői, akik összefoglalják a szakterület alapjait, rendszerezik a tudást. Ezek tudományos és/vagy oktatási céllal készülnek. Ha például egy pedagógiai problémáról, egy pedagógusról vagy egy intézményről kutatunk, akkor a talált információk értelmezéséhez, értékeléséhez ismerni kell a korszakban jellemző pedagógiai felfogásokat, trendeket. Így van ez az aktuális témáknál is, hiszen például egy a gyakorló pedagógusok tanulásszervezési eljárásait vizsgáló kutatásban szerzett adatok ahhoz (is) viszonyíthatók, hogy a tudomány aktuális állása szerint mit mond/javasol eredményes tanulásszervezési eljárásként. Az aktuális témák esetén könnyebb dolgunk van, hiszen ezeket általában ismerjük. A neveléstörténeti kutatások esetén viszont fokozottan fontos időt, energiát fektetni a korszak pedagógiai gondolkodásának megismerésére. Például egy konkrét iskola két világháború közötti működési rendje, alkalmazott módszerei, tananyagfelosztása… a korszakban jellemzőkhöz képest értékelhető.
Mindez az információkeresés, tájékoztatás szempontjából azért fontos, mert törekedni kell, hogy olyan forrásokat is keressünk, melyek a korszakot, a kontextust segítenek megérteni. A szakirodalmi adatbázisokban való keresés, a konkrét témánkat minél pontosabb lefedő keresőkérdésre adott találat elvakíthat, elfedheti a kontextus fontosságát.
A korszak megismerésében segítségünkre lehetnek a neveléstörténeti kézikönyvek és/vagy a korszak kiemelkedő/elterjedt kézikönyvei, a pedagógusképzésben használt tankönyvei.