A pedagógiai szaktájékoztatás eszközei és módszerei

Egyes határterületek mentén pedig olyan hibrid területek jelennek meg, melyek besorolása többféleképpen is lehetséges, így önálló tudományággá válnak: pl.: nevelésszociológia. Így a tudomány belső szerkezete is folyamatosan változik.

Ahogyan új módszerek, tantárgyak, színterek, eszközök jelennek meg azok újabb differenciálódást, kiválást, akár burjánzást okoznak: pl.: tantervelmélet, csoport-pedagógia, internet-pedagógia, környezet-pedagógia, erdőpedagógia...

A pedagógiai témákban való tájékozódáshoz szükséges  területeinek ismerete. Nagy szolgálatot tesznek a keresőkérdések pontosításában, szűkítésben is.

A szakterület specializálódása magával hozza a szakemberek, a kutatók specializálódását, egymástól való elszigetelődését, a nehézkesebb kommunikációt. (Ferenczi - Fodor, 1999, 77-80.) A szakirodalmi tájékoztatás egyik feladata/küldetése lehet ezen távolságok csökkentése azáltal, hogy az egyes szakterületek szakirodalmát, azok szempontjait láthatóvá tesszük a többi szakterület számára. Ez segítheti a szakterületek eredményeinek integrálódását.

A részterületek száma, mint rámutattunk, folyamatosan alakul, de a már régebb óta elismert területek rendszerezése sem egységes. Többfélét találhatunk a szakirodalomban. Petrikás Árpád a Pedagógiai lexikonban (Báthory - Falus, 1997, 139.) több csoportképző szempont mentén osztja fel a tudományt:

• a pedagógia belső struktúrája szerint:
• az általános pedagógia alapjai (bevezetés a pedagógiába);
• a nevelés elmélete és neveléstan;
• didaktika (oktatáselmélet);
• tantárgypedagógia (szakmódszertanok);
• neveléstörténet;
• iskolaszervezettan;
• kísérleti pedagógia.
• a nevelés színterére vonatkozóan:
• a családi nevelés pedagógiája; az ifjúsági szervezetek, öntevékeny civil szervezetek és csoportok pedagógiája; börtönpedagógia; katonapedagógia; a kollégiumi nevelés pedagógiája; nevelőotthoni pedagógia.
• az életkor szerint:
• újszülött- és csecsemőkori pedagógia; óvodáskori pedagógia; az iskoláskor pedagógiája; ifjúkori pedagógia; a felsőoktatás pedagógiája; a felnőttoktatás és -nevelés pedagógiája (andragógia).
• gyógypedagógiai ágak:
• szurdológia a süketek, a tiflopedagógia a vakok, az oligofrénpedagógia az értelmi fogyatékosok nevelésével foglalkozik, a beszédhibák javításának pedagógiája pedig a logopédia.
• a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek nevelésével foglalkozó pedagógia. (külön ág)
• az alapvető pedagógiai feladatoknak megfelelő felépítés:
• pl. az értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, technológiai, testi nevelés pedagógiája.

Az andragógia besorolása vitatott. Egyes, elsősorban andragógiai besorolások szerint az andragógia nem alá-, hanem mellérendeltje a pedagógiának. Ez abból indul ki, hogy a pedagógia tárgya a gyermekek nevelése, mely csoportba a felnőttek nem tartoznak bele. Ebben az esetben a közös fölérendelt tudomány az antropagógia, az embernevelés.

Könyvtárosként nem feladatunk a tudomány rendszerezése, “csak” annak publikált forrásainak rendszerezése, de belátható, hogy ez a tudományból fakadó kihívásokkal is jár. Az OPKM a Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzék szakcsoportos felosztását használja a szakirodalom tematikus csoportosítására, mely nem tudományrendszertan, de a tudomány rész- és határterületei elhelyezhetők benne.

Az információkeresés során pedig elsődleges feladat, hogy a szaknyelven megfogalmazott keresőkérdést le tudjuk fordítani az információkereső nyelvre, jelen esetben a PAD nyelvére. Meg kell találni az egyes részterületek Magyar Pedagógiai Tárgyszójegyzéken szereplő változatát vagy fölérendelt fogalmát. Ebben segíthet a szakcsoportok mentén való keresés és a cím szavaiban való keresés. Ha megtaláltuk egy mű címében a bennünket érdeklő kifejezést, akkor elemezzük a rekordban található tárgyszavakat. Figyeljük meg erre a következő példát.

ábra 1.: Egy bábszínház-pedagógiáról szóló mű rekordja a PAD-ban

Olvasónk a bábszínház-pedagógiáról szeretne szakirodalmat. Ez lévén, elég szűk szakterület, nem is biztos, hogy a tudományfelosztás önálló szakterületként ismeri el. A Magyar Pedagógia Tárgyszójegyzéken sem szerepel tárgyszóként. De képviselői cikkeznek róla, így a cím szavaiban való keresés segítségével találhatunk. 2020-ban erre csak egy találat van, ami a fenti képen látható. De ezzel nem merítettük ki a szaktájékoztatásban rejlő lehetőséget. Szükséges elemezni a megtalált, az az olvasó számára minden bizonnyal releváns cikk tartalmi feltárását. Ebből látható, hogy a fölérendelt pedagógiai részterület a drámapedagógia és a művészeti nevelés. Ezek nyilvánvalóan sok százas találati halmazt adnak, de ez kombinálható, kombinálandó a bábszínház tárgyszóval.

Van-e hierarchia a részterületek között? Nevelés - oktatás

A neveléstudomány területeinek felosztásában találkozhattunk az oktatástan (didaktika) és a neveléselmélet területekkel. Egyszerűen mondhatnánk, hogy akkor a nevelés és az oktatás mellérendelt fogalmak, hiszen az egyik az oktatással, a másik a neveléssel foglalkozik. A két kifejezésnek a hétköznapi nyelvben így használatosak. A szaknyelvben a nevelésnek viszont van egy tágabb értelmezése is, mely szerint az minden egyéni képesség tudatos fejlesztését jelenti, míg az oktatás a nevelésnek az a része, mely főként az ismeretek elsajátítására, az intellektuális képességek fejlesztésére fókuszál.