A publikációk terjedelme
A publikációk terjedelme is sokat elárul a tudományterületen kutatók stratégiájáról. Ez az adat értelemszerűen összefügg a kedvelt dokumentumtípusokkal. A lenti ábrából láthatjuk, hogy meglehetősen ritka a 100 oldalnál nagyobb terjedelmű szöveg (10 %), és még ennél is kevesebb a 25-100 oldal közötti terjedelem (7%). A leggyakoribb terjedelem 3-10 oldal közé tehető (36%), ez pedig egy átfogóbb szakmai probléma bőséges kifejtésére meglehetősen kevés. Ezek vagy szűkebb témát járnak körbe, vagy nem bocsátkoznak részletekbe. Nem is beszélve a még ennél is rövidebb, 1-2 oldalas publikációkról (32%). Ebbe a kategóriába a híranyagok tartoznak. A pedagógiai témájú folyóiratcikkek 32%-a 1-2 oldal terjedelmű, 68%-uk nem haladja meg a 10 oldalt.
Megállapítható, hogy a neveléstudomány területén a rövidebb, lényegre törőbb publikációk a jellemzőek, a szerzők inkább többször kevesebbet írnak. Az ilyen jellegű stratégiára nyilvánvalóan nagy hatása van a publikációs kényszernek, vagyis annak, hogy a tudományos kutatásban és a felsőoktatásban résztvevőktől a minél nagyobb publikáció számot várja el a kutatás-értékelés. Szintén meghatározó lehet a kiadói politika, amely jelentősen befolyásolja, sokszor korlátozza a terjedelmet. Egyes folyóiratokban maximálják a megjelentethető írások terjedelmét.
3.. ábra: A 2000-2015 között megjelent pedagógiai szakirodalom terjedelem szerinti megoszlása A folyóiratcikkek terjedelme mindig rövidebb, mint a könyveké, és általában kisebb témákat tárgyalnak. Vagyis a témánk ismeretéhez nem tudjuk megúszni, hogy sok forrást olvassunk, ritkán találunk átfogó monográfiákat. Kivételek ez alól a történeti témák, itt több könyvet lehet találni. Információ keresésekor érdemes ránézni a talált forrás terjedelmére is, hiszen bármennyire témánkba vágó is a cím, nem biztos, hogy egy 1-2 oldalas cikk megfelelő mélységű információt ad a számunkra. A terjedelmet a bibliográfiai rekordokban megtaláljuk. Ez alól kivételek a csak online megjelenő publikációk.